A második szakaszban az Eszközözök címen bemutatott médiaművészeti munkák a kilencvenes évektől napjainkig tartó korszak változásaira hívják fel a figyelmet: a tömegmédia hatására, az új médiumok – fotó, videó, digitális képalkotó technikák – tömeges elterjedésére és megjelenésére a képzőművészetben.
kurátor: Kónya Béla Tamás
A médiaművészet megőrzése – Vajon Picassót, Warholt, Lichtensteint
vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?
Napjaink nagy digitális fordulata nem hagyta érintetlenül a múzeumi gyűjteményeket sem. A Ludwig Múzeum 1996-ban vásárolta az első olyan munkát, amely technikai eszközt is tartalmazott (Németh Ilona: Többfunkciós nő), s 1997-től már mozgóképek is bekerültek a gyűjteménybe. Mára a médiaművészet a teljes gyűjtemény 30 százalékát teszi ki.
Az ESZKÖZÖK kiállítás az elmúlt 20 év konceptuális, videó- és számítógépes műveiből válogat. Waliczky Tamás, Zbigniew Libera, Eva Koťátková, Sean Snyder és mások munkáin keresztül próbálunk átfogó képet nyújtani a médiaművészet főbb irányzatairól, illetve mutatjuk be a gyorsan változó technológiákból adódó új restaurálási és muzeológiai kérdéseket.
A médiaművészet megőrzésére 2015-ben indítottunk el programunkat (MAPS), a londoni Tate vagy a New York-i MoMA úttörő példáját követve. Ma már tudjuk, hogy egy festmény restaurálása és kiállítása sokkal egyszerűbb feladat, mint a múzeumi gyűjteményekben található digitális tartalmak biztonságos megőrzése és megfelelő megjelenítése, hiszen egy médiaalapú mű nem kézzelfogható, folyamatosan változó elemekből áll.
Egy digitális összetevőket tartalmazó képzőművészeti munka kizárólag a megjelenítés állapotában létezik. Ennek következtében egy eszköz – monitor, projektor vagy hangszóró – kicserélésével a mű megváltozhat, vagy akár működésképtelenné, elérhetetlenné is válhat. A feladatunk az, hogy megőrizzük a gyűjteménybe bekerült művek hiteles megjelenését, nem csorbítva a mű jelentését, tartalmát.
A Ludwig Múzeum gyűjteményében található médiaművészeti munkákat már
legalább egyszer kiállították a múltban. A folyamatosan változó technikai eszközökre átemelt művek esetében egy fizikailag már nem létező munka ismételt bemutatásáról van szó, melynél a szokásostól eltérő szemléletet kell alkalmazni, ami egy merőben új, experimentális, azaz tapasztalati restaurálást jelent, amely kizárólag a kiállítások idejére hozza bemutatható állapotba a médiaművészeti munkákat.
A médiaművészet megőrzése a kortárs muzeológia kulcsfontosságú területévé vált. A múzeumi kutatás célja, hogy restaurátorok, informatikusok és számítástechnikai szakértők bevonásával kiterjessze a jelenlegi műtárgyvédelmi ismereteket a film-, a videó- és a szoftveralapú művészet területére. A médiaművészet megőrzésének problémája már a jövő restaurálása.